8. Az ellenféllel szembeni magatartás normatívái, szabálytalanságok és vétségek
8:1
Megengedett
a) a karokat és a kezeket a labda sáncolásához vagy birtoklásához használni,
b) a labdát az ellenféltől nyitott kézzel minden irányból kijátszani,
c) a labda nélküli vagy a labdát birtokló ellenfelet testtel elzárni,
d) elölről, hajlított karokkal az ellenféllel testi kapcsolatot felvenni, őt ellenőrizni és kísérni.
8:2
Nem megengedett
a) az ellenfél birtokában levő labdát kiszakítani vagy kiütni,
b) az ellenfelet karral, kézzel vagy lábbal elzárni vagy eltaszítani,
c) az ellenfelet átkarolni, megfogni, lökni, az ellenfélnek rohanni vagy nekiugrani,
d) az ellenfelet más módon (labdával vagy anélkül) szabálytalanul za-varni, akadályozni vagy veszélyeztetni.
8:3
Azokért a 8:2-ben felsorolt szabálytalanságokért, amelyek túlnyomórészt vagy kizárólag az ellenféllel szemben és nem a labdáért irányulnak, progresszív büntetést kell alkalmazni.
A progresszív büntetés azt jelenti, hogy azokat az ellenféllel szembeni vétségeket, amelyek a labdáért való küzdelemben előforduló szokásos és elfogadható szabálytalanság ismérveit túlhaladják, nem elég csak szabaddobással vagy 7-m-es dobással büntetni.
Mindazokat a szabálytalanságokat, amelyek a progresszív büntetés feltételeit kimerítik, a figyelmeztetéssel kezdve, lépcsőzetesen, mindig erősödő tendenciájú fokozatú személyes büntetéssel kell megtorolni (16:1 b, 3 b és 6 g).
A más vétségekkel összefüggő figyelmeztetéseket és időleges kiállításokat ugyancsak figyelembe kell venni a progresszív büntetésnél
8:4
Azok a testi és szóbeli kifejezésmódok, amelyek nem egyeztethetők össze a sportszerűség szellemével, sportszerűtlen magatartásnak minősülnek. Ez érvényes a játékosokra és a hivatalos személyekre a játéktéren és azon kívül is. Sportszerűtlen magatartás esetén progresszív büntetést kell alkalmazni (16:1 d, 3 c-d és 6 b, g, h).
8:5
Azt a játékost, aki az ellenfelet az egészségre veszélyesen megtámadja, kizárással kell büntetni (16:6 c), különösen akkor, ha
a) a dobóhelyzetben levő játékos dobókarját oldalról vagy hátulról megüti vagy visszahúzza;
b) cselekményével az ellenfél fejét vagy nyakát találja el;
c) lábbal, térddel vagy más módon szándékosan az ellenfél testét támadja meg, beleértve a buktatást;
d) futásban vagy ugrásban levő ellenfelet lök vagy úgy támad meg, hogy azáltal elveszíti a teste feletti ellenőrzést;
e) közvetlen szabaddobáskor a kapura dobott labda eltalálja a védőjátékos fejét, illetve büntetődobáskor a kapus fejét azzal a feltétellel, hogy a védőjátékos, illetve a kapus nem végzett helyváltoztatást vagy szélességben nem mozdult el.
8:6
Játékos vagy hivatalos személy játéktéren vagy azon kívül elkövetett durva sportszerűtlen magatartását kizárással kell büntetni (16:6 d).
8:7
A játékidő alatt elkövetett tettlegességért a vétkes játékost véglegesen ki kell állítani (16:9-11). A játékidőn kívüli tettlegesség esetén kizárást kell alkalmazni (16: e, 13 b és d). Azt a hivatalos személyt, aki tettlegességet követ el, ki kell zárni (16:6 f).
Magyarázat:
A tettlegesség a hatályos szabály értelmében különösen erős és szándékos támadás más személy ellen (játékos, játékvezető, időmérő-titkár, hivatalos személy, szövetségi képviselő, néző stb.). Másként fogalmazva: több mint egyszerű reflexcselekvés és több mint felelőtlen vagy túlzott módszer a védekezési kísérletkor. A köpés tettlegességnek számít.
8:8
A 8:2-7-ben felsorakoztatott vétségek esetén büntetődobást kell ítélni (14:1), ha az közvetlenül vagy közvetve a tiszta gólhelyzet megakadályozását okozza.
Egyébként a szabálytalanságért szabaddobást kell ítélni (13:1 a-b és 2-3). |
AJÁNLOM AZ OLDALT
